(Történelmi kitekintő 1. rész) A divat mint kultúránk paradigmája

(2 perc 7 másodperc az előrelátható olvasási idő.) Ahogy a divatot bemutatják:

"A mai divat jellegzetessége, hogy mindenből ihletet merít, a legkülönfélébb ösztönzésekkel fogadja be és teszi magáévá. Nincsenek többé tabuk bármi, bármi divattá válhat, legyen a téma forrása képzőművészet vagy irodalom, űrhajózás vagy komputertechnika, a különböző ifjúsági kultúrák, szexuális praktikák, a fetisizmus vagy a harmadik világ nyomora.

Ám ha minden divattá vált, ez azt is jelenti, hogy a divat életünk minden szféráját áthatja még ha nem is akarunk tudomást venni róla. Egyre sokrétűbb és egyre sebesebben változó képek világában élünk. Ennek felel meg a divat, amely egyre gyorsabban múlik el, hogy új meg új trendet szüljön, még ha ez az új gyakran nem is egyéb, mint valami más alakban feltámadó régi. Kultúránkban a divat a képteremtés kreatív hagyományának lényeges része, akárcsak az irodalom, a festészet vagy a film.

A múlt, mint eszköz egy "jó" inspirációhoz. 

Jól bizonyítja az embereknek azt a meggyőződését, hogy maguk határozhatják meg létezésüket, amikor a külsejükről döntenek. Ilyen értelemben a divat korántsem csak abból áll, amit a nagy tervezők az haute couture (ejtsd: ót kutűr) számára álmodnak meg stúdiókban, vagyis nem pusztán azokból a modellekből, amelyeket arab milliárdosok feleségein kívül aligha engedhet meg magának bárki is. Noha az haute couture folyton új ötletekkel szolgál, és lehetővé teszi a tervezőknek, hogy művészi ambícióikat kiéljék, az elkészült darabokat sokszor sem hordani, sem eladni nem lehet. Hordhatóvá tett változatok a prêt-á-porter, a nagy tömegben, géppel előállított készruha, amely a nagy áruházak megfelelő osztályain éppúgy fellelhető, mint a tervezők speciális üzleteiben. A haute couture tehát ma inkább reklám, mintsem bevételi forrás. 

A francia divatházak teljes forgalmuk hat százalékát szerzik ebből, a többi kilencvennégyet készruhákból és főként licencekből.

Természetesen divat a konfekció is, azaz az iparilag gyártott tömegruházat, amely minden árkategóriában létezik, és divat a vásárcsarnoki kacat is, amelyet alacsony bérért olcsón gyártanak némely országokban, hogy olcsón adhassák el az ipari államokban, s amelytől igyekeznek mindig gyorsan megszabadulni, hogy helyet csináljanak az újabb pólóknak, ruhácskáknak és macskanadrágoknak. A divat mindenütt jelen van, senki sem térhet ki előle."

Forrás: Gertrud Lehnert, Divat